|
Alabaj – a türkmén barátja
Dovlet Kurrikov
A többi kutyától a következőkben különböznek:
- hatalmas termet,
- átüthetetlen bőr,
- erős idegrendszer
- az a képesség, hogy megvédi az embert.
Egy ősi legendában arról mesélnek, hogy miután Ádámot kiutasította Isten a paradicsomból, vadállatok vették körül, és támadni kezdtek. A csapat vezére egy hatalmas kutya volt. Az első ember fennhangon könyörgött a megváltóhoz segítséget kérve, Isten pedig azt tanácsolta neki, simogassa meg a kutyát. Ádám megtette. A kutya megfordult és védelmezni kezdte Ádámot a fenyegető állatoktól.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Kaukázusi farkasölő
Samil Dotdaev
„Kaukázusi farkasölő” – új terminus, amelyet néhány volt szovjet állambeli és külföldi kinológus használ hivatalosan. Ezek a kutyák, mint önálló státus egyenlőre nem léteznek, de évente mind több érdeklődőt vonzanak, nem csak a Kaukázusban, hanem messze határain túl is. A kaukázusi farkasölő tenyésztésével a Karacsaevo-Cserkesszi, Észak-Oszét, Dagesztán, az Észak-Kaukázus más köztársaságaiban, valamint Rosztovban, Sztavropol és Krasznodar vidékein foglalkoznak intenzíven. Jelentős állomány található, a Kaukázus délre eső területein is.
|
|
Bővebben...
|
|
Kirgízia farkasölői
Tatyjana Haritonova
Biskek
 Az utóbbi időben gyakran volt halható, hogy Kirgíziában nincsenek igazi „ázsiaiak”. A modern könyvekben a Káj-ról, a fajon belüli típusok leírásánál, még csak meg sem említik Kirgizisztán mintha nem is létezne. Szeretném szétoszlatni ezt a mítoszt, valamint elmondani azt hogyan fejlődött a Káj fajtája ebben az országban.
|
|
Bővebben...
|
|
|
Türkmenisztán: alabaj, csopan it
F. Bolkunova, I. Gorohov, K. Kjarizov
Részletek „A közép-ázsiai juhászkutya: mítoszok, valóság, perspektívák" c. könyvből.
 Régen azt a területet, melyet nyugatról a Kaszpi tenger, északról a Turán-alföld sivatagos része, délről a Kopet-dag hegység, keletről pedig az Amudarja folyó határolt nomád törzsek lakták, akiket később türkméneknek neveztek. Az ország legnagyobb részét a Kara-kum sivatag foglalja el, mely délkelet felé középhegységbe megy át. Mivel az éghajlat nagyon száraz és Türkmenisztán területének 80%-a víz nélküli sivatag, a többi a Kopet-dag előhegysége, földműveléssel nem foglalkoztak. A hőmérséklet nagyon szélsőséges ezen a vidéken. Előfordul, hogy márciusban a +40 °C is eléri, és már májusban az összes zöld növényzet kiszárad. Télen viszont csak ritkán ereszkedik a hőmérő higanyszála 0 °C alá, de az állandó éles, erős szél miatt nagyon hideg van.
|
|
Bővebben...
|
|
F. I. Bolkunova exkluzív interjúja az „ACKA” lapnak |
 |
|
Ki is Farida Iszmailovna Bolkunova?
Nagy kedvelője és ismerője a közép-ázsiai juhászkutyáknak. 1992-ben F. Bolk unova megszervezte az első türkmén kinológiai klubot, amely a „Türkmén it” nevet kapta. Ha róla beszélünk, nagyon gyakran kell azt a szót használni, hogy „első”. Elsőként szervezett kutyakiállításokat, elsőként hívott bírót Moszkvából az egyik kutyakiállításra (V. A. Belenykijt) elsőként hívott meg nyugati küllembírót (Z. Brankovics – Szerbia)… bevezette a fajtisztaságot igazoló könyvet. …statisztikát készített harapásokról … bíráskodott Ukrajnában, Oroszországban, kísérleti alany lett az FCI-ben.
Farida Iszmailovna kedvenc kutyája – Akgus – (A. Nurjagdijeva). Erről a kutyáról Farida órákon és napokon keresztül tud mesélni. Bár Türkmenisztánban a nők nem vesznek részt kutyák harcában, mert ezek a harcok „férfi” dolognak számítanak, jelen volt gyakorlatilag minden harcon úgy Türkmenisztánban, mint a határain túl is.
A tenyészetében más ismert türkmén vérvonalakat is tartott, de az „akgusovicsok” voltak és maradnak szenvedélyei. Nála éltek Akgus gyermekei: Karagez, Ajperi, Akbáj, Dzsejhun .
|
|
Bővebben...
|
|
|
|
|
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>
|
|
1. oldal / 2 |
